A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját, és nyújtja be adóbevallását vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója, illetőleg adatszolgáltatás alapján az adóhatóság állapítja meg.
Magánszemély az adót akkor állapítják meg önadózással, ha vállalkozó, az általános forgalmi adó alanya, a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója állapítja meg.
Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.
Az adóbevallásban az adózó azonosításához szükséges adatok között köteles feltüntetni adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett, adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést ezen időszakra csak korlátokkal érvényesíthet.
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
Amennyiben adókötelezettség nem keletkezett, az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon kell, hogy nyilatkozzon, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban ezért nem került sor. Ezen nyilatkozat a bevallás benyújtásával egyenértékű.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a fentiek szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a társadalombiztosítási törvényben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.
A nyugdíjfolyósító szerv nem köteles havi adó- és járulék bevallást benyújtani az általa kifizetett - adóterhet nem viselő járandóságnak minosülő - nyugdíj, rehabilitációs járadék, illetőleg a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.
Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni.
Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.
